Ahogyan azt,
előző cikkünkben említettük, két fő formája van a megküzdésnek. Jelen írásunkban a
érzelemközpontú megküzdésről lesz szó. Az érzelemközpontú megküzdésen belül, több stratégiát is megkülönböztetünk.
Az érzelemközpontú megküzdés célja, hogy megakadályozza a negatív érzelmek elhatalmasodását és azt, hogy a személy a probléma megoldásával foglalkozzon.
Negatív érzelmeinkkel számos módon megküzdhetünk. A
viselkedéses stratégiák közé tartozik a testmozgás, hogy eltereljük figyelmünket a problémákról, az ivás vagy más drogok használata, a dühkitörés, az érzelmi támasz keresése a barátoknál.
A
kognitív stratégiák közé tartozik a probléma időleges félretétele és a fenyegetés csökkentése a helyzet jelentésének megváltoztatásával. A kognitív stratégiák gyakran a helyzet újraértékelését igénylik.
Számos vizsgálat szerint a
stresszhez való rossz alkalmazkodás hátterében
agresszió, felesleges kockázatvállalás, vágy vezérelt gondolkodás, tagadás és fantáziába menekülés áll.
A
kérődző stratégiáról (
Nolen-Hoeksema, 1991.) beszélünk, amikor elszigeteljük magunkat a világtól, hogy azon tudjunk meditálni, milyen rosszul érezzük magunkat. Állandóan arról beszélünk, hogy milyen rosszak a dolgok, de nem teszünk semmit megváltoztatásuk érdekében.
Az
elterelő stratégiák közé tartozik az, ha valamilyen kellemes tevékenységbe menekülünk, amely megerősítő, és növeli a kontroll érzését. Ilyen például a sportolás, a moziba menés barátokkal vagy játszás a gyerekkel.
Negatív elkerülő stratégiáról akkor beszélünk, mikor valaki potenciálisan veszélyes dolgot, dolgokat választ a stressz elkerülésére. Például erősen iszik, száguldozik hegyi utakon (önveszélyeztetés), mások agresszív piszkálása.
A kérődző és az elkerülő stratégiák megnyújtják és elmélyítik a nyomott hangulatot, míg az elterelő stratégiák megrövidítik és gyengítik a lehangoltságok. Ezzel kapcsolatban Morrow és
Nolen-Hoeksema végzett kísérletet 1991-ben. Eredményük szerint, azok a személyek, akik az elterelő feladatban vettek részt teljesen felszabadultak nyomott hangulatuk alól, akik azonban a kérődző feladatban vettek részt azoknál nőtt a
depresszió. Továbbá, a kérődzés megakadályozhatja a jó problémamegoldást is!
