Néha az emberek úgy rejtik el önmaguk elől valamilyen késztetésüket, hogy ellenkező irányú motivációt fejeznek ki. Ezt a hajlamot nevezzük reakcióképzésnek. Az anya, aki bűnösnek érzi magát, mert nem akarja elfogadni gyermekét, túlságosan engedékeny vagy gondoskodó lehet azért, hogy meggyőzze a gyermeket szeretetéről, és meggyőzze önmagát arról, hogy jó anya.
Az olyan embereknél, akik fanatikus hévvel ostorozzák a laza erkölcsöket, az alkoholfogyasztást és a szerencsejátékokat, néha ugyancsak reakcióképzéssel van dolgunk. Az ilyen személyeknél nemritkán éppen az ilyen problémákkal kapcsolatos korábbi nehézségek húzódhatnak meg a háttérben, és az efféle buzgó kirohanásokkal elsősorban éppen önmagukat akarják megvédeni a visszaeséstől.